Nagy kedvencünk: a burgonya

A burgonya az egyik legnépszerűbb zöldség a világon, és a második legnépszerűbb táplálékforrás a búza után. A növény eredetileg Dél-Amerikában őshonos, de ma már szinte mindenütt termesztik, s több mint 4000 féle változatát ismerjük. Mi itthon hívjuk krumplinak, krumpedlinek, kolompérnak, krompérnak, földialmának és svábtöknek is (utóbbi arra is utal, hogy német-osztrák közvetítéssel jutott el hazánkba.) 

A burgonya az egyik leggyakrabban használt, s egyben egyik legmagasabb tápanyagtartalmú zöldségünk. Talán nem is gondolnánk, de hasonló mennyiségű C-vitamint tartalmaz, mint a citrusfélék - 400 gramm burgonya fogyasztása pedig fedezi testünk teljes napi C-vitamin-szükségletét. A gumó emellett számos ásványi anyagot is tartalmaz, például káliumot, magnéziumot, foszfort és B-vitaminokat.  A burgonyagumó gazdag antioxidánsokban is, melyek főként a héj alatt találhatóak, így ha tehetjük, hámozás nélkül készítsük el - héjában sütve vagy főzve, de akár magából a héjból is készíthetünk alapos mosás után ropogós chipset.

A burgonyafélék rostforrások, amelyek hozzájárulnak a telítettségérzethez, és támogatják az egészséges emésztést. A fő energiaszolgáltató tápanyaga a szénhidrát, keményítő formájában, emellett számos egyéb vitamint, és a termőtalaj függvényében sok ásványianyagot is tartalmaz. Beltartalmi értéke akkor érvényesül leginkább, ha minél kevesebb zsíradékkal készítjük el.

A burgonya rendkívül sokszínű alapanyagunk - készülhet belőle leves és főétel is, de akár kenyérhez vagy desszertekhez is felhasználhatjuk - gondoljunk csak egy jó szilvás gombócra! Néhány tipp nagykövetünktől, Mautner Zsófitól a burgonya változatos elkészítéséhez:

Kefíres, savanyú burgonyaleves póréhagymával

Fűszeres pirított burgonyák medvehagymával

Fűszeres, birsalmás csirkeragu burgonyafedővel

S hogy hogyan tárold?

A burgonyák tárolására hűvös, sötét helyet érdemes választani – egy pince vagy hűvös kamra például ideális erre a célra. A burgonyák ideális tárolási hőmérséklete 8-10°C között van – ha ennél melegebb, vagy párásabb helyre kerülnek, akkor hamarabb kezdenek majd el kicsírázni vagy megromlani. Fontos, hogy a gumókat direkt napsütés ne érje, mert attól zöld foltok alakulhatnak ki rajtuk, amik a glikoalkaloidok (pl. szolanin) jelenlétét jelzik, melyek emberi fogyasztása betegséghez is vezethet.